Balassa Bálint 
Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom-Szentkirály, 1594. május 30.
költő

Balassa Bálint Egy katonaének

Balassa Bálint Búcsúja hazájától

Balassa Bálint  Egy könyörgés

Balassa Bálint Idővel paloták

Balassa Bálint Ó, nagy kerek kék ég

BALASSI Bálint, (gyarmathi és kékkői báró), (Zólyom, 1554. október 20.–Esztergom, 1594. május 30.): költő, drámaíró. Atyja Balassa János, akkor szolnoki várkapitány, anyja Sulyok Anna volt; katonai s rangjához illő tudományos nevelést nyert és a család udvari papja Bornemisza Péter, befolyást gyakorolhatott nevelésére s ő buzdíthatta a költészetre is. A reformált vallásban növekedett és csak később (1586-ban) katolizált. 1572-ben atyjával együtt jelen volt a pozsonyi országgyűlésen és ott szeptember 25. az udvar gyönyörködtetésére juhász táncot járt. Ezután, vagy talán még előbb is Egervárában és környékén élte világát és ekkor tájban gyulladt szerelemre Losonczi Anna, a temesvári hős leánya iránt; ezen ifjúkori szerelme szerencsétlen volt s ennek emléke élete végéig ébren maradt benne. Midőn Báthory István vetélytársának, Békés Gáspárnak segítségére ment a császári hadakkal 1575-ben, Kornis Gáspár huszti kapitány éjjel megtámadta s szétverte csapatát. Balassa maga futás közben megsebesült, mire elfogták és a fejedelemnek kiszolgáltatták; ettől azonban 1577 elején kegyelmet nyert és szabadon bocsáttatott; sőt tíz évvel utóbb végrendeletében hitvese oltalmazójául is Báthoryt, a lengyel királyt, kérte meg. Ezentúl Magyarországon szolgált Rudolf részén a török ellen. 1580 tavaszán részt vett Hatvan ostromában. 1584 vége előtt Dobó Istvánnak, Eger egykori hősének leányával, Krisztinával lépett házasságra. E házasságával kezdődtek családi bajai; vérbűnnel vádoltatott, hogy unokahúgát vette el. Nejének és saját magának írígy s örökségre sóvárgó rokonai pörökbe bonyolították, becsületét is alá akarták ásni álhírek terjesztésével, melyek szerint fiával törökké lett volna. Még a pápánál is bevádolták, holott B. a katolikus vallásnak mindvégig buzgó híve volt. Végre 1589 (szeptember 10-17. közt) a folytatott üldözések és szégyenvallások számkivetésbe űzték. Krakkóba költözött, honnan egész Lengyelországot beutazta s a tengerig hatolt. Öt év múlva ismét a hazában találjuk őt, 1594-ben a török háború folytatására nemesi fölkelés rendeltetvén, ő is a dunáninneni nemesség zászlóihoz csatlakozott és Esztergom sikertelen ostromában részt vett; ekkor mind két combján megsebesült és május 26-án a táborban meghalt.

Kiadások
Gyarmathi Balassi Bálint költeményei, kiad. SZILÁDY Áron, 1879;
Balassi Bálint minden munkái, 1–2, kiad. DÉZSI Lajos, 1923;
Gyarmati Balassi Bálintnak istenes éneki, kiad. VARJAS Béla, 1941;
Balassa-kódex, hasonmás, kiad. VARJAS Béla, 1944;
Ö. M., 1–2, krk., kiad. ECKHARDT Sándor, 1951–55;
Balassi Bálint Szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei, kiad. Ján MIŠIANIK– ECKHARDT Sándor– KLANICZAY Tibor, 1959;
Balassi Bálint összes versei, Szép magyar comoediája és levelezése, kiad. ECKHARDT Sándor– STOLL Béla, 1973;
Balassi Bálint összes versei, a versek helyreállított, eredeti sorrendjében, kiad. HORVÁTH Iván, Újvidék, 1976;
Gyarmati Balassi Bálint énekei, kiad. KŐSZEGHY Péter– SZABÓ Géza, 1986;
Balassa-kódex, kiad. KŐSZEGHY Péter, jegyz., utószó VADAI István, 1994 (hasonmás);
Balassa-kódex, kiad. HORVÁTH Iván– KOVÁCS István– SZEDMÁK Sándor– VADAI István, 1994, 1995, 1996 (sugárlemez, internet).
Balassi Bálint versei, kiad. KŐSZEGHY Péter, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, 1994;
Campianus Edmondnak tíz okai, kiad. HARGITTAY Emil, kísérő tan. BÁRCZI Ildikó, CSONKA Ferenc, HARGITTAY Emil, KRUPPA Tamás, 1994 (hasonmás);
Gyarmati Balassa Bálintnak istenes éneki, Bécs, 1633, kiad. KŐSZEGHY Péter, kísérő tan. NUZZO, Armando, 1994 (hasonmás).
Canzoni per Julia, kiad., NUZZO, Armando, Milánó, 1994;
Poemes choisis, ford FEUILLADE, Lucien, bev. MOREAU, Jean-Luc, 1999.