Bartalis János
Rím vendége
Dinnyés József dalai
A rím vendége vagyok egy idő óta,
Vagy inkább ő az én vendégem. 
Jön sok kicsi szóvégzet, furcsa jel,
S szóabrakkal megvendégelem.

Csak játék ez, tudom, szende tündéri fény,
Ezüst zene, sarkantyúpengés.
De benne remeg a végtelenség, 
Szorongó élet és halálféltés.

A kétségbeesett vágy és a szörnyű-nagy 
életkín, a forró-hideg láz.
- Benne égnek: gyöngyvirágcsöngettyű, 
Hűs moha s sötét erdélyi fák.