éppen úgy mint régen,
kezünkben boros pohár van
szőlőhegyi estén,
gyertyavilág hintójában,

de mosoly-álarccal,
de unalmas áltatással.
Műanyag kabátod
zúg sok elhúzó kabáttal

más világba, honnan
barát nem tért vissza senki,
csak ellenségedet
nem tudod soha feledni.

Te sem vagy barátom,
hiába is képzelődöm,
kevesebb a társam,
eggyel több az ismerősöm.