Serfőző Simon 
Zagyvarékas, 1942. október 24. 
költő, író
Serfőző Simon Maradtál volna
Serfőző Simon Emelik az égbe
Serfőző Simon Késő ősz
Serfőző Simon Mindenkor
Serfőző Simon Ne féljen
Serfőző Simon Munkájából
Serfőző Simon Idegen
Serfőző Simon Hiányzol
Serfőző Simon Mintha
Serfőző Simon Madár szállt 
Serfőző Simon Csak ami mérték
Serfőző Simon Mint az üvegen
Serfőző Simon Messze halad
Serfőző Simon Dűlöngő
Serfőző Simon Égen és földön
Serfőző Simon Veszélyre figyel 
Serfőző Simon Ismét
Serfőző Simon Ezer ág
Serfőző Simon Szedelődzködik
Serfőző Simon Utánunk 
Serfőző Simon Ahogy a vályogok
Serfőző Simon Kiben higgyen?
Serfőző Simon Éberen
Serfőző Simon Akkor
Serfőző Simon Kellene 
Serfőző Simon Bölcső
Serfőző Simon Újra
Serfőző Simon Mégis
Serfőző Simon Eltűnik
Serfőző Simon Szegődöm
Serfőző Simon Szedelődzködik - Balassi emlékkard - 2008

SERFŐZŐ Simon (Zagyvarékas, 1942. október 24.): költő. 1958–1962 között segédmunkás, betanított munkás volt Budapesten. 1962-ben a Szolnok Megyei Néplap munkatársa volt. 1962–1965 között katona volt. 1965–1968 között Miskolcon népművelő felügyelő, majd terjesztési előadó volt. 1968–1975 között a miskolci Napjaink versrovat-vezetője volt. 1975-től szerkesztette is a folyóiratot. 1990-től a Felsőmagyarország Kiadó vezetője, a Holnap főszerkesztője, 1995-től az Új Holnap főmunkatársa. 1995-től szerkesztette a Tokaji Írótábor tanácskozásainak anyagát tartalmazó köteteket. A Hetek költői csoportosulás tagja volt. A költészet mindenhatóságába vetett kezdeti hitét a kiszolgáltatottság, tehetetlenség váltotta föl. A szabad formákat kedveli, lemond a verszene akusztikai hatásairól. Amíg élünk című riportkötetében (1978) Újszász és Zagyvarékas lakóiról írt, sorsukat személyes ügyének tekintve. 3 egyfelvonásos drámájának (Rémhírvivők (1988), Otthontalanok, Mindenáron) hőseit is a tanyák, falvak maradó vagy „kétlakivá” lett emberei közül választja. ( hetek )

Művek
Hozzátok jöttem, versek, 1966;
Nincsen nyugalom, versek, 1970;
Ma és mindennap, versek, 1975;
Bűntelenül, versek, 1982;
Holddal világítottunk, Összegyűjtött. versek 1962–1983, 1984;
Veszteségeink gyűlnek, vál. versek, riportok, 1990;
Elsötétült arcom, versek, Bp.–Miskolc, 1990;
Félország, félvilág, Válogatott és új versek 1960–1995, 1995;