Vári Fábián László 
Monda
Dinnyés József dalai
Kerecsen madárban
zendül a vérem,
félti, vigyázza
szegénylegénységem.
 
Csillag ha hullik
Meotisz-tájra,
nyugatra szállunk
párharcra, nászra.

A föld is rendül,
ideg is pendül,
ránk les a puszta,
a szánkra csend ül.

Lovam ha futna
nagy ingoványra,
indulnék, tudom,
bársonyos gyászra,

ősök szekerén
szállnék az égre,
itthagynám fiam 
tízezerévre.