CXIX. ZSOLTÁR 
Tudomány az Istennek az Szentírásban foglaltatott igéjéről
és szent törvényéről.
Pe. 17.
Dinnyés József dalai
Rakvák bizonságid nagy csudákkal,
Hogy azért megtarthassam én szivemben,
Azon igyekezem buzgósággal,
Az te igéd, ha kik veszik eszekben,
Setét szíveket megvilágosít,
Együgyőeket bölcseségre tanít.

Fölfohászkodom gyakran én számmal,
Mert én azt nagy szívem szerint kévánom,
Hogy törvényedet értsem bizonnyal
Tekénts reám, színedet engedd látnom,
Irgalmazz nékem, lám nagy jókedved
Azokhoz, azkik szeretik szent neved.

Szent igédben vezérljed utamat,
És őrizz meg éngem az hamisságtúl,
Hogy az rajtam ne vegyen hatalmat,
Ments meg az népnek nyomorgatásátúl,
Hogy örömmel törvényedet nézzem,
És parancsolatidat megőrizzem.

Világosítsd orcádat szolgádon,
És taníts meg, hogy én jól meggondoljam,
Szerzésed engem mire tanítson,
Könnyhullatásom szememből kifolyam,
Mint az patak, azért, hogy az népek
Böcsületet nem tésznek törvényednek.