Mert kitárult a hetedik ajtó az éden kapuja kitárva
Nincs harmat nincs lomb csak a hüllő vedlett bőre
A pusztába karcol jelet az égett szamártövis

Nem hív és nem sirat már a hamuvá hamvadó vadon
A vak Holdat az égbolton sötétlő csillagok nincs
Szép sólymom se démonaimtól elragadjon

Kénszagú fáklyák füstfakó fényében jönnek
Vérbűzös vámpírok a város felől és sakállal
Bagzott farkasok hörögnek át a horhoson

De éjfélre eljön a Kedd Asszonya értem
S míg kisarjadt töviskeresztjét nyújtja fekete
Ikonként ráég árnyam a gránit sziklafalra