A vén folyó ma vért és halált érez
Nyaláb felől, hol kard vár a lázadó pórra.
Törött a kupa s az asztal véres
hol dúlt Farkas dühét oldja a borba.

S az ember, kit rossz tutaj vetett partra
épített vázos házat, vasfából,
cserélt meszet a bilkei szekeressel
s nevelt gyereket, nagyvíz idején a porondon.

Most ébren figyel, mert hadak gyülekeznek.
Zsoldosok jönnek és poroszkálnak a parton.
Előveszi s élezi jó homokkövön
A nádfedélbe rejtett kardot.

Mert itt lesz a harc, az ezeréves révnél,
innen indul a jó kuruc hódításra és halálra.
Gyülekeznek hát a lovasok s a ruszin talpasok,
Míg a töröksíp rákezd fojtott dallamára.

Itt tépi ki majd a habzó tajték kezéből
A rozsdás szablyát a turulmadár,
Mert fegyver kellett és hit.
Mint ma is, mikor
E kuruc föld új fejedelemre vár.