Raffai Sarolta 
Hagyjatok hinnem
Dinnyés József dalai
Hogy elkezdődik: bennünk, velünk,
általunk is nő szakadatlan.
Habja zubogva kicsapódik 
nevetésben és sikolyokban,

gödörbe zúdul hömpölyögve 
egyengetni lemaradt árkot -
mélyén, felszínén, lényegében 
pamacsos fürtök s vad husángok 

Tudom: mindennek előzménye,
következménye, oka is van, 
összefüggés szétzilált s újra 
eggyéfogózó útjainkban,

tudom. Mégis, hagyjátok hinnem:
csoda az élet s az marad,
csoda, hogy teremtő erőként 
bensőmben hordtam, mint a vak,

csoda, hogy lettem s úgy fogózom 
önnön testembe boldogan,
míg hinni tudok csak a létben: 
nem hagyom elveszni magam.