idéztük bús juhász gyulát     törékeny égi porcelán 
világított a hold nekünk     s világított a költemény 
itt csatangoltunk hajnalig mi két 
boldog szegénylegény

gauguin tinódi bosch reverdy bartók és paul celán 
voltak vendégeink a kacskalábú kocsmaasztaloknál 
s álmodtunk verseket a szép szavaknak 
hímes tiszta ágyat

attila ládd magam csatangolok már régen nem talállak e városban 
mit úgy szerettél hogy reá mindig dohogtál 
ahol kedves tiszánk tükrén a hold 
halványló ónezüstje ring

a víztükör emlékezik hol van a hű barát bölcs szuromi pali 
s a többiek bohony és zsolnai no ládd milyen nehéz kimondani
magam csatangolok 
elmentetek jó cimborák ti sorra mind 

magam maradtam itt magányom fojtogat fonott kenderkötél
s nem jöttök el nem hallom drága hangotok soha többé
és megvakult a víztükör
a jég beállt
s a víz alatta fut tova 
s a trombiták torkára sál tekerve: TÉL.