Fehér László
Magvető hava (októberről-novemberre)
Dinnyés József dalai

Országszerte ismert ez a ballada. Látszólag egyszerű betyártörténet, a kisszámú archaikus változatok azonban azt bizonyítják, hogy ez is klasszikus balladáink közül való. A ballada drámai feszültséget tud teremteni, hiszen a lány áldozatának értelmetlensége és a tragédia áll a középpontban.
 
   Fehér László lovat lopott
A fekete halom alól
Az ostora nagyot pattant
Pest vármegye meghallotta

   Pest vármegye meghallotta
Horváth bírónak elmondta
Horváth bírónak elmondta
Fehér Lászlót lecsukatta

   Fehér Anna meghallotta
Hogy a bátyja el va csukva
Fogd be kocsis pej lovamat
Kiváltjuk majd a bátyámat

   Fehér Anna megyen oda 
Folyosókról folyósókra
Folyosókról folyósókra
Horváth bíró lakására

   Bíró bíró Horváth bíró
Mért csukattad el a bátyám
Elcsukattam elzárattam
A vasajtót rázárattam

   Hallod-e te Fehér Anna
Hálj meg velem egy éjszaka
Hálj meg velem egy éjszaka
Bátyád szabadulására

   Fehér Anna megyen vissza
Folyosókról folyósókra
Folyosókról folyósókra
Fel a börtön ajtajához 

   Fehér László kedves bátyám
Aluszol-e vagy meghaltál
Se nem alszom se nem nyugszom
Csak felőled gondolkodom

    László László Fehér László
Azt mondta a Horváth bíró
Háljak vele egy éjszaka
Bátyám szabadulására

    Ne hálj vele a bitanggal
Akasztófára valóval
Szűzességedet elveszi
Bátyád fejét eltemeti

   Fehér Anna nem hallgatta
Meghált véle egy éjszaka
Éjféltájban egy órakor
Mi csörög az udvarodon

   Arany ménes arany gulya
Most hajtják az itatóra
Kiviradt már kivirradt már
Fehér Anna elmehetsz már

   Fehér Anna megyen vissza
Folyosókról folyósókra
Folyosókról folyósókra
Fel a börtön ajtajához

   Fehér László kedves bátyám
Aluszol-e vagy meghaltál
Anna Anna Fehér Anna
Ne keresd itt a bátyádat 

    Zöld erdőbe zöld mezőbe
Akasztófa tetejébe
Zöld erdőbe zöld mezőbe
Akasztófa tetejébe

   Fehér Anna megyen vissza
Folyosókról folyósókra
Folyosókról folyósókra
Horváth bíró lakására

   Bíró bíró Horváth bíró
Nem kívánok egyéb átkot
A kenyered kővé váljon
A kenyered kővé váljon

   Mosdóvized vérré váljon
Mosdóvized vérré váljon
Törülköződ lángot hányjon
Törülköződ lángot hányjon

   Ne átkozódj ne átkozódj
Veszek néked gyöngykoszorút
Veheted már éjjel nappal
Ha a bátyám meg van halva

Rozsnyó, Sajó-völgy 1973. Újváry 1980.

A ballada természeti képe

A példamutató testvéri szeret balladája. Ahogy a magvető példázata is a pusztulásról beszél, úgy mutat példát a leánytestvér önfeláldozó szeretetével. A mag elpusztul, hogy termés lehessen belőle, a szeretet, a jó elbukik mások előtt példát mutatva.