A nagy hegyi tolvaj 
Újkenyér hava (augusztusról-szeptemberre)
Dinnyés József dalai

Főleg az erdélyi és a szomszéd népek költészetében ismert az erőszakkal zsiványhoz kényszerített asszony tragédiájáról szóló alkotás. A barbár életmódú zsivány és a nemesebb, civilizáltabb körülményekből kiszakadt asszony ellentétében kétféle világ konfliktusa sűrűsödik. 
 
Nem szoktam nem szoktam hajnalban felkelni 
Piros hajnal előtt véres ruhát mosni 
Könnyemmel áztatni jajszóval sulykolni 
Könnyemmel áztatni jajszóval sulykolni 

   Eleget  könyörgék apámnak anyámnak 
Hogy ne adjon engem nagy híres tolvajnak 
A nagy híres tolvaj most is oda vagyon 
   Keresztút állani embert megfosztani 
   Egy pénzért kettőért lelkit elveszteni 

   A nagy híres tolvaj az ajtón hallgatja 
Hogy a felesége magát siratgatja 
„Asszony feleségem nyisd ki az ajtódat” 
„Nyitva van nyitva van édes jámbor uram”  

"Mért sírtál mért sírtál édes feleségem” 
„Nem sírtam nem sírtam édes jámbor uram 
A konyhán forgódtam cserefát égettem 
Cserefának füstje húzta ki a könnyem.” 

    „Mért sírtál mért sírtál édes feleségem 
Holnap álló délben fejedet vétetem” 
Fut hátra az asszony kiáltja a szolgát 
„Jánoskám Jánoskám nagy hajú cselédem 

   Készítsd a hintómat fogd be hat lovamat 
Holnap álló délben vígy fejvevő helyre 
Mikor fejem veszik mosd meg ürmös borba 
Édes ürmös borba’ takard gyenge gyolcsba 

   Tedd fel a hintóba vidd be Moldovába 
Apámnak s anyámnak tedd az asztalára 
Hogy egész Moldova vegyen példát róla 
Senki a leányát tolvajhoz ne adja”

 
A ballada természeti képe

Ahogy a Nap melege érleli a várva-várt termést, úgy ki is égetheti azt. A túlfűtött szerelem elpusztíthatja a szeretett személyt, megölheti a legtisztább szerelmet is. A rettegésben tartott óvó gondoskodás nem bizonyít semmit. Az időben felismert túlzott gondoskodás megelőzheti a tragédiát.