Konczek József
Eső
Dinnyés József dalai
Földlépcsőkön égdarabok,
botlik a fény, tócsa ragyog.

Összetörnek tűfényei,
eső szakad, jég elveri.

Tengeri nő anyátlanul,
bajsza sincs még, s karámba hull.

Jégszemekként pattogtatva
ide zúdul az udvarba.

Ideszisszen az udvarba.
Ráncos tökű farkasalma

összerándul, utánaleng,
s Krisztusarcú búza terem.

Földlépcsőkön égdarabok,
botlik a fény, tócsa ragyog.

Szusszanva a lábnyomokon
bika áll a csapásokon.

Pofájáról ezüstláncon
lelógnak az imádságok.

Méhkirálynők, szárnyas hangyák
arany tökét körülzsongják.