Illyés Gyula
Voltunk... leszünk...
Dinnyés József dalai
Voltunk, - leszünk magyarok?
Én már csak megmaradok.
Hol üköm is félve szült,
ülök, ahol dédem ült.

Települt vagy menekült,
vagy jajongva elterült.
Fájt a szív és fájt a talp.
Eb megy innen, azt zavard.

Száll a boglya és kazal,
hej de kicsi egy vihar.
Viszi a víz a buzám,
ezt tudod csak, egy komám?

Körülnyal az áradat,
beljebb húzom lábamat.
Lejebb húzom fejemet,
ketten volnánk, förgeteg.

Jön a tatár, a tokos,
megy az örmény, az okos.
Ki kocsin megy, ki gyalog,
ki meg faron vánszorog.

Jön az örmény, az okos,
megy a tatár, a tokos.
Indulnak a házfalak,
nagyobb lesz hát az ablak.

Tokos, pohos, potrohos,
összebékül, mind okos.
Az lesz csak a jó világ.
Akkor van, ha nincs hazád.

Ég a pajta, ég a ház,
hajdu sógor, mit csinálsz?
Cigarettát, tüzemen
gyujts te is rá ügyesen.