jeges eső egy dúlt reménnyel 
idegen tájakon szalad
beérni már csak a kevéssel 
a kor kívánta feladat

hiába óvod önmagad
a hit mint kárpit széthasad 
és elkened arcod vérrel 
föld sár továbbjutás vezérel

hazugság mákony megragad 
épül köréd saját falad