Gülch Csaba 
Tófehér éjszaka 
Dinnyés József dalai
A láng lassan a gyertyába rejtezik,
fénylő magánya illatos ima,
a falon játszik egy fürge árnyék,
szívünkbe nőtt a tófehér éjszaka.

Kint a csend, belül a béke muzsikál,
tiszta tűz öleli a hangokat,
újszülött örömbe öltözik minden,
csillagok csókolják az arcodat.

A nádas fölött most fehér fény táncol,
bölcsen bújkáló, óvatos remény,
téged vár minden hang, minden mozdulat,
minden felhőbe formált tünemény.

Mikor elérjük büszkén a vad partot,
a lelkek mégis egyszerre hullnak,
várni kell drága, szüntelen várni,
hogy beérjen a tófehér holnap.