Gülch Csaba 
Ránkszakadt kegyelem 
                                    „A boldogságot csak az bírja el, 
                                     aki elosztja.”
                                                                         (Hamvas Béla)
Dinnyés József dalai
Olykor távolra szakadt minden:
a teremtés, a csend és a tél,
s a konok kék ragyogásban
végtelen álmot forgat a szél.

Karcsú kehelyben érett óbor,
az asztalon szegett új kenyér,
az örömtől megnyílt szentély előtt
reményt sóhajt a szenvedély.

A kupola szirma beleremeg,
boldogan árad a szent patak,
édes felhőt ölel a mámor,
árnyéka tündöklő alkonyat.

A boldogságot csak az bírja el,
kire rászakadt a kegyelem,
ki önzetlen osztja szét kincseit,
akár a hófehér fejedelem.