Gál Sándor
Dalok
Dinnyés József dalai
1
bükkfa kérgén tapló
öreglegény bütyke
izzasztottam menyecskét
lehetek rá büszke

két karja hátamon
két lába az égen
szivárvány ragyogás
tükrös messzeségen

aranykazal zizzen
ezüst nyárfa hajlik
csikókedvem szelídül
mire meghajnallik

 2
megölelt az erdő
újra virág lettem
szélhordta harmatban
megpördült a kedvem

reggelig virulok
estélig hervadok
harmathozó szélnek
selyem hímport adok

 3
letörtem magamról
szél pörget az égre
keresem a jobbik kedvem
merre fussak érte

erdő eltakarta
mély tó elrejtette
seholsincs szeretőm
kertjébe ültette

reggel levelet hajt
délre kivirágzik
esti hervadásban
ugyancsak hiányzik