Barcsay Ábrahám
Az igaz boldogságot hol leli meg az ember
                                                           Orczy Lőrincnek
Dinnyés József dalai
Megjárád, megjárád Bácskát s a Bánságot,
Pénzért se kaphattál királytól jószágot,
Feláldoztad ennek karddal ifjúságod,
Nem hoz bút fejére tűnő napjaival.

Betegítő gondok setét fellegei
Nem terhellik szívét kínok seregei.
Örömmel néz vissza már múlt tavaszára,
S ősszel felváltozott hevesebb nyarára.

Múlt idő, s jövendő, ijesztő jelekkel,
Nem furdalja szívét mardosó képekkel.
Csendesen él, s várja végét pályájának,
Bátran lép szélére nyugovó-sírjának.

Ilyen jámbornak mindenkor jutalma,
És ha ellenkező történet hatalma
Olykor megfosztja is érdemelt bérétől,
Holta után veszi nyilván Istenétől.