Bertók László 
Vése, 1935. december 6
író, költő
Bertók László Bezártam ajtót, ablakot 
Bertók László Boldogság-dal

BERTÓK László (Vése, 1935. december 6.): költő. Somogy megyei paraszti családban született. 1942-től 1947-ig a vései evangélikus elemi iskola tanulója volt. 1947-ben különbözeti vizsgát tett az ötödik osztályról, majd az 1947-48-as tanévben a Csurgói Református Kollégium Általános Iskolájának hatodik osztályos diákja lett. Az első félévben magántanuló volt, a második félévben vonattal járt be Csurgóra, mivel rokonoknál lakott Somogyszobon. Az iskolák államosítását követően az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát szülőfalujában, Vésén végezte el. 1954-ben Csurgón érettségizett. 1955-ben postatisztviselő lett. Augusztusban verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került. Novembertől napszámos, könyvelő. 1959–63. között elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakát, 1970–73. között az ELTE könyvtáros szakát. 1959-től könyvtáros Nagyatádon, 1965-től a pécsi tanárképző főiskolán. 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-től főmunkatársa. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségi munkatársa. Radnóti- (1973), József Attila- (1982), Janus Pannonius- (1983), Az Év Könyve- (1986), Graves- (1989), Déry Tibor- (1990), Szinnyei Júlia-, MSZOSZ-, Kortárs- (1991), Kortárs-, Weöres Sándor-díjas (1993), Pro civitate Pécs-díjas (1995). Első kötetében (Fák felvonulása, 1972) tárgyias és önéletrajzi elemekből építkezik. A falusi emlékek, a városba kerülő ember szorongásai, a magánnyal való viaskodás motívumai intellektuális megvilágítást kapnak vagy drámai szituációba épülnek be. Költői filozófiájának megszilárdulásával a szonett mellett kötelezi el magát: a hagyományos formát egyéni újítások (főleg a verselés, a képzettársítási rendszer és szintaxis merész föllazítása) egyénítik és frissítik föl. 1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag. 1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki. 1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott. 1995-ben 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki. 1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett. 2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották. 2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.

Művek
Lengő fényhidak (1964)
Fák felvonulása (1972)
Emlékek választása (1978)
Tárgyak ideje (1981)
Ágakból gyökér (1984)
Hóból a lábnyom (1985)
Zöld pajzs alatt. Versek és bibliográfia (1985)
A kettészakadt villamos (1987)
Kő a tollpihén (1990)
Ha van a világon tető (1992)
Három az ötödiken (1995)
Deszkatavasz (1998)
Válogatott versek (1999)
Ceruzarajz - Skizze. Versek magyarul - németül (1999)
Februári kés (2000)
Dinnye Döme (2000)
Valahol, valami (2003)
Háromkák (2004)
Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 (2005)
Hangyák vonulnak (2007)
Két lepke csapkod (Szalai Kata illusztrációival) (2007)
A város neve (2009)