BALLA Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15): költő, műfordító. Balla Károly író (1913–1959) leánya. Zeneművészeti főiskolát végzett Kolozsvárott, majd 1972-től ugyanitt a rádió magyar szerkesztőségének tagja, 1978-1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1980-1989 között útlevelét bevonták. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott, 1985-től a bukaresti Előre kolozsvári tudósítója, 1990-től a Családi Tükör irodalmi–művészeti rovatvezetője, 1992-től a bukaresti A Hét munkatársa. 1985–1990 között kötete nem jelenhetett meg. 1993-tól fölváltva él Kolozsvárott és Budapesten. Költészetét a lírai műformák, a ritmika és a hangnem tekintetében egyaránt nagyfokú változatosság jellemzi, az ünnepélyes emelkedettségtől a groteszk játékosságig, a bonyolult, oratorikus versformától az egyszerű dalformáig. (Erdély )

Művek
A dolgok emlékezete, Bukarest, 1968.
Apokrif ének, Bukarest ,1971.
Vízláng, Bukarest, 1975.
Második személy, Bukarest, 1980.
Kolozsvári táncok, Bukarest, 1983. 
Hóka fóka fióka, Bukarest, 1985. 
Eleven tér, 1965-86, 1991.
A páncél nyomai, Bukarest, 1991.
Egy pohár fű, Pécs- Bukarest, 1993. 
Ahogyan élsz, Pécs, 1995.
Triangulum avagy száz ördög közt három szentek, 1997.
Spirituoso, 1999
A harmadik történet, Jelenkor, Pécs, 2002.
A nyár barlangja, Pozsony, 2009.