Ányos Pál István 
Esztergár, 1756. december 28. – Veszprém, 1784. szeptember 5.
pálos szerzetes, tanár, költő
Ányos Pál A vig társaságról
Ányos Pál Főgenerál Gróf Nádasdy Ferenc halálakor

ÁNYOS Pál (Nagyesztergár, 1756. december 28.– Veszprém, 1784. szeptember 5.): költő. Régi nemesi család sarja. Veszprém-megyében; egy ideig Komáromban nagyanyjánál neveltetvén, Győrbe s utóbb Pápára küldték iskolába. 1772-ben szerzetbe állott első remete mária-nostrai klastromában, Hont-megyében, hol is a Pál nevet vette fel. Mindig is lassan, túl gondosan fogalmazott. Amikor a remeteségbe is elérkezik II. József reformjainak híre ebből - egyházi szűrőn át kapva a híreket - csak az egyházra és nemzetre sértőt veszi tudomásul. Felháborodottan megírja Kalapos király című verses politikai röpiratát. Ez a verses publicisztika rendkívül népszerűvé válik a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragad a "kalapos király" jelző. 1773-ban a nagyszombati egyetembe küldetett tanulását folytatni, hol 1776-ban bölcselettudorrá avattatott. 1777-ben az egyetem Budára tétetvén át, itt folytatta hittudományi tanulmányait. Barátságot kötött a kor neves íróival, Bessenyei Györggyel, Barcsay Ábrahámmal, aki verses leveleiben alkotásra biztatja, Orczy Lőrinccel. Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinccel ők hárman voltak a deákos triász. A tervezett Hazafiúi Magyar Társaságnak ő lett a másodtitkára. 1781. novemberben a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe került, és az ottani próbaév elmúltával 1782. októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz tétetett át az első osztályt tanítani. II. József hatalmának erőszakosságát, alkotmányellenességét, a nemzeti jogok megsértését éppoly hévvel támadta, mint türelmi rendeletét. Ányos Pál haragja mögött személyes indítékok is álltak: a szerzetesrendek föloszlatása a pálosokat is érintette. 1784. júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, hol szeptember 5-én vízkór vetett véget életének. És egész élete nem egészen huszonnyolc esztendő. Nem véletlen, hogy költői hagyatékát, a legforradalmibb poétakortárs, Batsányi János adta ki. Életében csak néhány alkalmi munkája látott világot. (deákos triász)

Művei
1. Igaz hazafi, az az: Károly Antal úrnak jeles példával megmutatott hazája szerelme. Pest, 1778.
2. A szép tudományoknak áldozott versek a budai királyi universitásnak felszentelése alkalmatosságával. Buda, 1780. 
3. Az Orvosi Oktatások szerzőjéhez. Pest, 1778. 
4. Kártigám nevezetes irójához. (Dobokai Sárközi István álnév alatt, a Kártigám 1780.)
5. Nagymélt. gróf Eszterházy Pálnak pécsi püspökségre lett emeltetését ünneplő versek. Pest, 1781.
6. Énekek könyve, szükséges litániákkal és imádságokkal a magyar ker. katholika anyaszentegyház szolgálatjára. Pest, 1785.
7. Ányos Pálnak munkái: Bécs, 1798. (Magyar Minerva I. kötete. Ányos maga gyűjtötte össze munkáit és azok elébe ajánló levelet is iktatott barátjaihoz, mely munkái előtt csakugyan olvasható is; ezeket Bacsányi még többekkel bővítve kiadta, a szerző életrajzával és arczképével)
8. Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essayvel ellátott bővített új kiadás. Kiadja Abafi Lajos, Bpest, (1875. Magyar könyvesház)
9. Egyházi beszéd 1783. Kiadta Csaplár Benedek.
10. Ányos Pál elmélkedései, melyeket a székesfehérvári kir. oskolákbeli ifjusággal a háromnapi lelki gyakorlat folytán tartott 1783-ban. Közrebocsátotta Csaplár Benedek Ányos erkölcsi méltatását tartalmazó könyvét, 1889.

Kiadások
Ányos Pálnak munkáji, kiad. BATSÁNYI János, Bécs, 1798.
Ányos Pál versei, kiad. CSÁSZÁR Elemér, 1907.
Ányos Pál válogatott művei, kiad. LŐKÖS István, 1984.