A II. Világháború után az egész világot újra felosztották. Nemzeteket bénítottak meg a megváltoztathatatlannak tűnő politikai rendszerek. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken.